Miért nem lehet egyenlő a hasznos és az összes hatásfok?

Közben eszembe jutott, hátha a hatásfokot szeretted volna jobban körüljárni. Az előbb lertakban a hasznos és összes munka aránya a hatásfok. Százalékban szokták megadni, tehát ha 100J munkából csak 50J hasznos akkor a hatásfok= hasznos/összes = 50/100 =0,5 ami 50%-nak felel meg. A hatásfok tehát a hasznos munka és az összes munka hányadosa egy arányszám. Jele a éta amit elég nehéz leírni de nem lősz nagyon mellé ha egy kis írott m betű második felét kicsit lejjebb rajzolod és az utolsó szárát lejjebb húzva a végét felkerekíted mintha u betű vége lenne.

olyan, hogy hasznos hatásfok nincsen ezt nyilván Te is tudod. Amire gondolhattál, az a hasznos munka és az összes munka. Nézzünk egy egyszerű fizikai folyamatot. Valaki felemeli a földről a táskáját. Erőt fejt ki, útja van tehát munkát végez. A test (táska) amelyen a munkát végzi energiát nyer. Jelen esetben helyzeti energiát. Aki felemeli energiát veszít. (Itt most fárad ,izommunkát végez.) A végzett munka azonban nem csak a táska felemelésére fordítódik. A testünk munkavégzés közben, és itt a fizikai munkavégzésre gondolok, felmelegszik. Gondoljunk csak arra, hogy kimelegedünk sportolás után. Tehát több munkát végzünk, mint amennyire a test felemelésére szükség lenne. A hősünk által végzett munka az összes munka. A testen végzett munka a hasznos munka. A kettő nagyon ritkán inkább csak elvi feladatokban egyezik meg. Így aztán a kettő aránya fontos lehet. Mármint, hogy mondjuk kétszer, vagy háromszor több munkát kell befektetnünk, ahhoz, hogy egy adott folyamat lejátszódjon vagyis, hogy felemeljünk egy táskát. Talán sokallod a háromszoros munkát, de például a gépkocsik hatásfoka 30% körüli érték. Vagyis ott körülbelül háromszor annyi az összes munka, mint a hasznos. Legyetek jók! Kérdezzetek bátran!